A két világháború között Európában lelassult a népességnövekedés üteme, de nőtt az átlagéletkor. A második ipari forradalom kibontakozásával a tudományos és a technikai fejlődés új vívmányai (mozi, rádió, polgári légi közlekedés, javult az orvosi ellátás, nagy távolságok áthidalása stb.)egyre szélesebb körben terjedtek el. Ez átalakította a hétköznapokat és a politikát is.
Ezek a civilizációs vívmányok elsősorban a városban élő emberek életét érintették. A hatalmas technikai fejlődés révén az átlagember több információhoz jutott és a nők is megkapták választójogukat.
Ezzel a joggal együtt a nők szerepe is nőtt a társadalomban. Alkalmazták a nőket gyári munkásként és irodákban is. 1928-tól már az olimpián is részt vehettek, miután 1921-ben Monte Carlo-ban megszerveztek egy női olimpiát tiltakozásul, hogy a nők a „rendes” olimpiai játékokon nem vehettek részt (pl.: 1920-ban az amszterdami olimpián). A középiskolák kapui megnyíltak a lányok előtt és az egyetemi oktatás is elérhető távolságba került. Az első világháború után a nő életének fő helyszíne immár nem az otthon és a háztartás volt, hanem a munkahely és a társaság.
A női választójogot legkorábban Finnországban adták meg 1906-ban (ekkor kapták meg a férfiak is). Magyarországon 1918-tól vezették be a női és férfi választójogot, a Károlyi kormány idején. Legkésőbb Romániában, Olaszországban és Franciaországban kapták meg a választójogot a nők (1946-ban). Ezekben az országokban a férfiak már az 1840-es és 1910-es években szavazhattak a választásokon. Magyarországon, Oroszországban és Lengyelországban egységesen 1918-tól szavazhattak mind a férfiak, mind a nők. Csehszlovákiában már 1920-ban megadták a választási jogot a férfiaknak és a nőknek is egyaránt.
A választójog Magyarországon csak a dolgozó embereknek járt. Választhatók és választó lehetett - nemre való tekintet nélkül - az, aki betöltötte tizennyolcadik életévét és a társadalomra hasznos munkából élt, mint a munkások vagy alkalmazottak stb. vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. a munkáját lehetővé teszi.
