A vallásos világ, Isten hitében, egységet alkot. Minden vallás (így a keresztény vallás is) önmagában egy és oszthatatlan. S hogy hány vallás létezik a világban nehéz megmondani. Általánosan öt világvallásról szokás beszélni: Buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám és a zsidó hit. Azokat a vallásokat tekintjük világvallásnak, amelyek missziós célt töltenek be a világon.
A magyarság domináns vallásának tekinti a kereszténységet, ugyanakkor minden állampolgára számára alapvető emberi jogként megadja saját vallása gyakorlásának szabad megválasztási és gyakorlási jogát, valamint biztosítja a vallásgyakorlás feltételeit.
A 2001-es magyar népszámlálás adatai szerint 5,290 millió római katolikus, 1,623 millió református, 305 ezer evangélikus, 13 ezer izraelita, 396 ezer más, 1,483 millió felekezet nélküli, 18 ezer baptista, 269 ezer görög katolikus, 112 ezer a más felekezethez tartozó, 1,035 millió ember nem kívánt a kérdésre válaszolni vallását illetően. 70 ezer megkérdezett esetében nem érkezett értékelhető válasz. Ezeket az adatokat az interneten is megjelenítette a Központi Statisztikai Hivatal.
Az 1949 és 2000 közötti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség felekezeti hovatartozásáról. Az alábbi adatok egy szűkebb körű felmérés adatait mutatják.
Vallás | 1930 | 1949 | 1992 | 1998 | 2001 |
Római katolikus | 67,1% | 70,5% | 67,8% | 57,8% | 51,9% |
Református | 20,9% | 21,9% | 20,9% | 17,7% | 15,9% |
Evangélikus | 6,1% | 5,2% | 4,2% | 3,9% | 3,0% |
Görög katolikus | 2,6% | ||||
Baptista | 0,18% | ||||
Ortodox | 0,16% | ||||
Izraelita | 5,1% | 1,5% | 0,20% | 0,13% | |
Felekezeten kívüli | 0,1% | 4,8% | 18,5% | 14,5% | |
Egyéb és ismeretlen | 0,7% | 0,7% | 2,2% | 1,90% | 0,94% |
Nem válaszolt | 10,1% |
A táblázatban összefoglaltak alapján megfigyelhető, hogy hazánkban, az 1900-as években római katolikus vallású hívők voltak a legtöbben, de számuk 2001-re jelentősen lecsökkent. A római katolicizmus „fénykorát” Magyarországon 1900-as évek második felében – egészen a ’90-es évekig – élte. A római katolikusokat követték a reformátusok, akik 1930-ban az ország vallásos embereinek a 20,9%-át tették ki, míg 2001-ben már csak 15,9%-át alkották. Számuk ’49-ben még nőt, de ’98-tól jelentősen csökkent.
Az adatokból kiderül az is, hogy az évek elteltével, a világ folyamatos átalakulásával egyre több vallás jelenik meg, főként a kétezres években. 1998-ig mindössze négy konkrét vallást tartottak számon az országban: a római katolikust, a reformátust, az evangélikust, és az izraelitát. A többi ember vagy felekezeten kívüli volt vagy egyéb, ismeretlen vallási közösséghez tartozott. A valláson kívüli emberek 1998-ban voltak a legtöbben (18,5%), lekörözve a reformátusokat is.
Magyarország lakossága csaknem 260 féle egyházhoz, felekezethez, vallási szervezethez, közösségekhez sorolja magát. A népesség közel 55%-a, a vallásos emberek csaknem háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik. Közülük 5,3 millió a római katolikusok száma, a görög katolikusoké megközelíti a 269 ezret. Viszont közel másfél millióan nem tartoznak egyetlen valláshoz sem Magyarországon.
Az adatokat végignézve levonhatjuk a következtetést, hogy Magyarországon nem jelent különösebb problémát a vallási pluralizmus (többelvűség).
Források:
Wikipédia; Vallási Pluralizmus; Központi Statisztikai Hivatal
